A gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás 2022-ben. A járási szintű forgalmi adatok elemzése 2020-ban

2 elemzés egy cikkben

2022. november 8.


Hogy pontosan miről is szól ez a cikk:

Jelen elemzés magánvéleményt tartalmaz!

Domain-tudás 1: gyógyszertáron kívüli gyógyszerek

A gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás fogalma első pillanatban fából vaskarikának tűnik (gyógyszert csak gyógyszertárból!). Azonban néhány (329 db) termékkel kapcsolatban mégis keletkezett jogszabályi felmentés arra, hogy ezeket nem csak patikákban, hanem a kiskereskedelemben is forgalmazhassák.
A "gyógyszert csak gyógyszertárból" kérdéskörben nem szeretnék állást foglalni, pusztán a helyzet bemutatására törekszem.

A témában számos remek cikk született (lásd, pl. www.hgysz.hu oldal blogposztját "Gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás állami támogatással" címmel).

A mérvadó adatforrás az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet hivatalos honlapja:

A módszertan a következő: a rendelkezésre álló két adatforrás alapján be kell mutatni, mit és hol forgalmazhatnak gyógyszertáron kívül Magyarországon. Sajnos konkrét forgalmi adatok nem állnak rendelkezésre, pedig azok is érdeklődésre tarthatnának számot.


Domain-tudás 2 (a járási kannibalizmusról) - egymás forgalmát szívják el

A gyógyszer (köz-)finanszírozásról havi felösszegzett tény-adatokat a NEAK (és elődje az OEP) régebb óta tesz közzé. Ezek az adatok a honlapon havonta frissülő listában elérhetőek. Ezen adatok termék- és jogcím-szintű, de (közigazgatási) megyei és havi részletességű adatokat tartalmaznak. Ezen kívül, a NEAK évek óta készít saját hatáskörben (jogszabályi feladatainak részeként) statisztikai összefoglalókat, kiskönyveket, amelyek precíz szakmai kiadványok.

A legfrissebb, 2020-as évjáratú Statisztikai Évkönyvet vettem alapul, amelyben (a NEAK publikus havi statisztikáinál) részletesebb adatok is szerepelnek: (közigazgatási) járási szintű területi részletezés, nemek (férfiak és nők) szerinti részletezés, illetve korcsoportok (szám szerint 9) szerinti részletezés is elérhető. Ez a rendszeres (havi) adatközléshez képest 3 új dimenzió. Van egy negyedik dimenzió is a történetben, ez pedig a kiváltás / kiváltó lakhelye szerinti részletezés:

  • a kiváltás helye arra a járásra mutat, ahol a gyógyszerkiváltás megtörtént, amely járásban az adott patika található;
  • a kiváltó lakhelye arra a járásra mutat, ahol a gyógyszert kapó személy lakik (TAJ-száma alapján beazonosítva).
A fenti két adat egy adott járásra vetítve megmutathatja:
  • ha egy adott járásban lévő patikákban több vényt váltottak ki, mint ahány (a járásban lakó) ember kapott gyógyszert abban az időszakban, akkor az csak úgy lehet, hogy még a szomszéd járásból is átjönnek az emberek vényt kiváltani ebbe a járásba (mert pl. ez egy megyeszékhely, jobban ellátott patikákkal) - értelemszerűen az átjövő emberek az ottani patikákból hiányoznak majd :: ezek a járások a kannibál járások, mert a szomszédból is elszívnak vásárlókat;
  • ha egy adott járás patikáiban fordított a helyzet, mert kevesebb vényt váltottak ki a helyi patikákban, mint ahány vényt az ott lakók kiváltottak, akkor azok a járások folyamatosan vesztesek, mert a szomszéd elvonja a vásárlókat.
A csavar ott jön még, hogy nemcsak kiváltott vények száma alapján, hanem a kiváltott gyógyszerek összértéke alapján is számolhatunk. Ekkor viszont előfordulhat, hogy egy vesztes járás valójában pedig nyertes: mert meglehet, hogy a szomszéd járásban több vényt váltottak ki, mint náluk, de a nagyértékű gyógyszereket mégiscsak otthon váltották ki. Azaz kevesebb munkával nagyobb forgalmat értek el. Az árrésbevételről itt ne beszéljünk, mert az megintcsak megborítaná a képletet.

Tekintve, hogy a forrásadatok Excel-formátumban, szerkesztett formában állnak rendelkezésre, ésszerű ráfordítással csak a járási szintű adatok vizsgálata értelmes, a nemek és a korcsoportok, illetve a jogcímek szerinti alábontások elérése meghaladják ezen projekt kereteit.

Ha eddig tudtak követni, a többi gyerekjáték lesz.


A gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazásról (2022 novembere)

AZ OGYEI honlapról letöltött 329 tételes terméklistát elemezve jól látható, hogy a szabályozás célja a banális, egyszerű, közismert tünetek enyhítése, az öngyógyítás segítése volt.


A 329 készítményt 16 csopotba soroltam be. Az első hatot a kördiagramon láthatjuk. További csoportok a savlekötők, az emésztést elősegítők, a hasfogók és a hashajtók, vannak felfázásban és aranyérhez használható szerek, vannak szájápoló készítmények és a torokfájás elleni szopogató tabletták, továbbá orrsprayk is. Van néhány készítmény arra hogy megnyugodjunk és jobban aludjunk. Nem maradtak ki a vitaminok és az ásványi anyagok sem; és végül a mindenre jó svédcsepp. Amúgy pedig tényleg mindenre jó.

Érdekes, hogy 44 homeopátiás termék is elérhető ezen a módon, azaz bioboltokban, természetgyógyászati műhelyekben és drogériákban is legálisan lehet ezeket forgalmazni. Ezek a termékek nullánál nagyobb forgalmúak egy-egy közforgalmú gyógyszertárban is, bár mértékük nem számottevő. Viszont lehetővé teszik a homeopátiás gyógyszereket használók számára az alternatív beszerzési források elérését is.


A falusi kisboltok és tanyaközpontok ellátását felejtsük el. A nagy drogéria-láncok (és számos kisebb drogéria és biobolt), a nem kevéssé fajsúlyos szupermarket láncok, és nem utolsó sorban a benzinkutak (amelyek jelentős része MOL érdekeltség) felé kerültek engedélyek kiadásra. A "vegyesboltok" a teljes szám 11 %-át képviselik.

Azt tehát láthatjuk, hogy nem a tőkeszegény vállalkozások pezsegnek a szcénában, amelyek minden bizonnyal termékkör-bővítési szándékkal váltották ki az engedélyt ezekre a termékekre. Mondjuk a DM és a Rossmann esetében nem teljesen rendszeridegen a gyógyszerek köre, hiszen eddig is forgalmaztak étrendkiegészítőket.


Régiónként nagyjából egyenletesen elosztva kerültek az engedélyek kiadásra, a legkevesebb Észak-Magyaországra került, a legtöbb engedély a legnagyobb vásárlóképességű Közép-Magyarországon landolt (Budapest és Pest megye együtt 371)(a térkép interaktív, klikkelhető). Szóval a tőkeerő mellett a vásárlóerő is gravitálta a területi eloszlást. De nézzük meg a megyei és a járási adatokat is: a kép tovább pontosítja majd a két elvet.

Országosan összesen 1229 gyógyszertáron kívüli forgalmazói helyre adtak ki engedélyt. Ezen kívül 160 orvosnál van engedélyezve kézigyógyszertár, továbbá 2989 közforgalmú gyógyszertár, fiókgyógyszertár és KZGYT szolgálja a gyógyszerellátást.

Az országos adatok erősen ingadozva oszlanak meg megyei szinten (ez a térkép is interaktív, klikkelhető!). Bács, Csongrád, Heves és Szabolcs megyékben a gyógyszertárak aránya ebben a körben több, mint 76 %. Somogy, Vas, Veszprém és Zala megyékben viszont a gyógyszertárak kevesebb, mint 61 %-ban vesznek részt a megye gyógyszerellátásából.



A gyógyszertárak vénykiváltása (2020 éves adat)


Az interaktív térképen járásonként láthatjuk az egy patikára jutó éves, 2020-as beváltott vények számát. Ez az átlag természetesen eltérhet az egyéni patikai átlagoktól.

A legkisebb átlaga (15 ezer vény/patika/év) a cigándi járás patikáinak van, amely az északkeleti határszélen fekszik a Bodrogközben (déli oldalánál folyik a Tisza folyó (amelyen híd vezet át, a túloldalon Kisvárda). Valószínüleg a közeli Sátoraljaújhelynek tulajdonítható ez az elszívó hatás, ahol viszont kiemelkedően magas, közel 87 ezer vény/patika/év ez a viszonyszám.

Az egy patikára jutó átlagos éves vénykiváltási viszonyszám maximuma (2020) a gyáli járásban van, ahol több, mint 100 ezer vényt váltottak ki patikánként 2020-ban átlagosan (errefelé 7 patika van). Ha megnézzük a budapesti agglomerációt, akkor egy érdekes jelenségnek lehetünk tanúi.

Ez a jelenség a fánkosodás: Budapest lakossága kiköltözik. A HVG cikke hívta fel erre pl. a figyelmet ("Tovább fánkosodik Budapest, fogyatkozik a közepe"). A megnövekedett lakosságszám hozadéka a szolgáltatói rendszer (és benne a gyógyszerellátás) nagyobb terhelése. De nemcsak itt magas a viszonyszám: körben a dunakeszi, gödöllői, vecsési, gyáli, szigetszentmiklósi, érdi járásokban is jóval magasabb a patikai vény-átlag, mint nagy-Budapesten. A budakeszi átlag megegyezik a pestivel, egyedül a pilisvörösvári és a szentendrei átlagok alacsonyabbak, mint a pesti.

Mintha fordított lenne a helyzet Győr-Moson-Sopron megyében. Itt a győri átlag alacsony, és a megyei közepén fekvő két kisebb járás (Csorna és Kapuvár) átlaga sokkal magasabb. Igaz, mert hiába magas a győri kiváltott vény-darabszám (kb. 3 millió) mindez szétosztódik 55 patikára. A csornai járásban ezzel szemben csak 9 patika, a kapuvári járásban pedig csak 6 patika van. Jobb az arányszám. Nem beszélve a mosonmagyaróvári (27 patika) és a soproni (35 patika) átlagokról, ahol az arányok még a győrinél is gyengébbek.

A járások nyertes vagy vesztes helyzete - vénydarabszám szerint


Érdekesen mutatja meg a rejtett viszonyokat ez a térkép. A zöld (vagy zöldes színű) járások vénybeváltási egyenlege pozitív (a cikk elején kannibálnak neveztem ezeket). A pink (vagy rózsaszín) színű járások vénybeváltási egyenlege negatív (ezeket neveztem a cikk elején vesztes jásároknak). Néhány érdekesség:

Láthatjuk tehát, hogy jelentős mozgások vannak az országban a járások között. Ezek napi szintű, ingázással, magasabb szintű egészségügyi ellátással összefüggő mozgások lehetnek.


A budapesti átlag veszteségesnek mutatta Budapestet. Rázoomolva a fővárosra azonban kibontakozik a kerületi finomszerkezet. A dél-pesti, az észak-pesti kerületek, no meg a nyolcadik nyereséges. A többi kerület viszont jelentősen veszteségesek. Mintha a kerületi lakosok máshova járnának patikába. Vagy esetleg csak papíron laknak a kerületben, valójában máshol élnek.


A járások nyertes vagy vesztes helyzete - forintforgalom szerint


Pénzügyileg vizsgálva a helyzetet fordul a kocka. Az összes megyeszékhely masszívan nyereséges: a nagyértékű gyógyszerek, a kiemelt terápiák magas forgalmat hoznak.

A Budapest környéki "fánkosodás" már árnyaltabb képet mutat: egyes agglomerációs járások ebben a nézetben is nyereségesek: Érd, Gyál, Dunakeszi, Budakeszi. Más járások forintegyenlege viszont negatív: Szigetszentmiklós, Vecsés, Szentendre.

Ha az összegeket nézzük, akkor kezeljük külön Budapest (és környéke) illetve a megyeszékhelyek pénzügyi eredményeit:


Tekintve, hogy a forrásadatok Excel-formátumban, szerkesztett formában állnak rendelkezésre, ésszerű ráfordítással csak a járási szintű adatok vizsgálata értelmes, a nemek és a korcsoportok, illetve a jogcímek szerinti alábontások elérése és az eredmények bemutatása meghaladják ezen projekt kereteit.

Jelen tanulmány magánvéleményt fogalmaz meg.

Indexkép forrása: Pexels/Pixabay