Adatforrás - a magyar támogatott gyógyszer- és GYSE-piac adatai

Társadalombiztosítási adatok bemutatása

A társadalombiztosítás a társadalom működésének fontos része.
Magyarországon a felosztó-kiróvó társadalombiztosítási (TB-) rendszernek és az ennek működtetését végző állami adatfeldolgozó szolgáltatásoknak köszönhetően egyedülállóan teljes és komplex egészségügyi adatvagyon halmozódott fel.

A közvetlen lakossági (kiskereskedelmi), ártámogatott gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátást több törvény és rendelet szabályozza, többek között, pl.:

• a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
  a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról illetve pl.
• az 1/2003. (I. 21.) ESzCsM rendelet
  a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről és a támogatás összegéről

További információk a gyógyszerek árának támogatásáról lásd: gyógyszerek ártámogatása.

Az adatok szempontjából meghatározó a havi granularitás (mert kiskereskedelmi örökség a havi zárás gyakorlata és ez a TB-elszámolások ütemezésében is tovább él). Az elszámolási adatok a NEAK rendszerébe érkeznek, pontosan meghatározott felépítésben, lásd bővebben itt: BÉVER elszámolás - Fehér Könyv.

Az elszámolási rendszer fontos eleme a központi terméktörzs, a Publikus Gyógyszertörzs (PUPHA), hiszen az elszámolt gyógyszerek központi azonosítása alapvetően fontos: a TB-elszámolások egyik tengelye a TTT-kódolás (termékkódok). A NEAK gyógyszertörzs adatainál a kezdetektől fogva (kb. 30 éve) alkalmazzák ezt a kódolási technikát. Ez a rendszer erősen veszített következetességéből az elmúlt években. Az eredetileg minden támogatott (sőt: nemtámogatott) gyógyszerre alkalmazni kívánt azonosítási rendszer csoportkódjait a 9 jegyű kódok első két karakterében találhatjuk:

• 1-essel kezdődő TTT-vel kódolják a “magisztrális” készítményeket:
  • 11-es, 13-as és 14-es kódok: gyógyszeranyagok és gyógynövények (ezekből készítenek a patikákban gyógyszert vagy szerelik ki)
  • 12-es kódok: gyógyszertári készítmények a FoNo (szabványos vényminták szerint): pl. kanalas orvosságok vagy kúpok
• a 2-essel kezdődő TTT-kódok “gyári gyógyszerspecialitások”:
  • 21-es, 27-es kódok: gyógyszerkészítmények
  • 22-es kódok: immunterápiás készítmények és vakcinák (többnyire)
  • 23-as kódok: gyógytápszerek, speciális táplálási igényt kielégítő készítmények
• 51-es kóddal kezdődnek a csomagolóanyagok kódjai, amelyeket a gyógyszertári gyógyszerkészítéshez használnak fel (pl. flakonok, palackok, tégelyek, stb.)
• 61-es kóddal kezdődnek azok a rekordok, amelyekkel a gyógyszertári gyógyszerkészítés során alkalmazott eljárásokat kódolják, pl. mérés, elegyítés, kenőcs készítése, stb.

A NEAK elszámolórendszerébe havonta beérkező többmillió elszámolási rekordból különböző felösszegzésekkel állítják elő azt a publikus forgalmi adatbázist, amelyet MS ACCESS .mdb formátumban tesznek közzé. A forgalmi adatok közvetlen elérése:

• lásd Gyógyszerforgalmi adatok
• lásd Gyógyászati segédeszköz forgalmi adatok

A forrásadatok oldalán rendre megtalálható egy-egy link, amely az adatmezők leírására mutat.

Gyógyszer területen havonta 100-120 ezer sornyi adatot publikálnak így, ez évente 1,2 - 1,4 millió sort jelent. Az adatbázisban vannak megyei és országos bontású táblák is. Mindegyikben termékszintű forgalmi adatok találhatóak.

Érdekesség, hogy a PUPHA (és így a forgalmi adatok is) WHO ATC rendszert használ, ami eltérhet az EPHMRA ATC kódkiosztásától.

A havi felösszegzett tény-adatokat a NEAK (és elődje az OEP) régebb óta közöl:

• a 2003–2005 közötti időszakról elérhető források .pdf formátumban tölthetők le, feldolgozásuk nem vállalható;
• a 2006-tól napjainkig terjedő időszakban viszont feldolgozható, dBase III illetve MS-Access formátumban érhetőek el adatok.